Honvéd Tudományos Kutatóhely

Mediterráneum: múlt, jelen, jövő


Tisztelt Olvasó!

Történelmi tanulmányainkból tudjuk, hogy a Mediterrán térség – és különösképpen a Balkán régió – mindig is kiemelt fontossággal bírt Magyarország számára, gondoljunk csak akár a magyar királyok évszázadokon át viselt címeire, mint Dalmácia, Horvátország, Ráma, Szerbia és Bulgária királya vagy az államalapítás óta a régióban megvívott csatáink, fordulópontot jelentő történelmi eseményeink sorá- ra, Nándorfehérvárra, vagy a szarajevói merényletre. Az itteni államok helyzete mindig is a hazai politikai, gazdasági és katonai érdeklődés középpontjában állt. Ez utóbbi kapcsán feltétlenül megemlítendő, hogy a magyar békefenntartói szerepvállalás is nagy hagyományokkal rendelkezik a térségben, hiszen bár a K. und. K. egyenruhájában, de már a XIX. század végétől, pontosabban az 1897-es krétai missziójuktól kezdődően több alkalommal is szolgáltak itt magyar katonák.

A Magyarország sorsát közvetlenül is nagyban befolyásoló történelmi távlatú vonatkozások mellett a hidegháborút követő időszakban újfajta kihívások és biztonságpolitikai problémák jelentek meg a Mediterráneumban, melyek kisebb-nagyobb mértékben, hazánkban is éreztetik hatásukat. Az arab tavasz mindössze né- hány évvel ezelőtti erőszakhulláma a térség számos államában okozott napjainkra is kiható változásokat, a korábban stabilnak mondható autoriter berendezkedésű államok helyett bukott államok (failed & failing states) egész sora jelent meg, mely számos dimenzióban, nap, mint nap érzékelhető folyamatokat indított be, legeklatánsabb példaként vegyük csak a migráció jelenségét.

A tanulmánykötet gondozóinak célja az volt, hogy a szakma és a tudományos élet legkülönbözőbb szegmenseiből érkezett szakemberek segítségével a közelmúlt történéseit hitelesen bemutatva képet adjanak a jelenlegi helyzetről, és egyes esetekben prognózisokat kínáljanak az elkövetkezendő időszak várható folyamatai kapcsán, a Mediterráneum térségét kissé kibővítve értelmezve, a Földközi-tenger európai partvidékétől, Észak-Afrikán át, a KözelKelet államaiig, egészen Jemennel bezárólag, amit az arab tavasz eseménysorozata köt az elemzett régióhoz. Úgy gondolom, hogy a kötet – bár terjedelmi lehetőségek miatt nem tud teljes képet adni a régió valamennyi biztonságpolitikai vonatkozású problémaköréről – egy-egy relevánsabb téma illetve ország kapcsán kellő mélységű betekintést nyújt a rendkívül széles spektrumon mozgó kihívások vonatkozásában.

Dr. Simicskó István,
Magyarország honvédelmi minisztere

Honvéd Tudományos Kutatóhely
+36 1 474 1668
hvk.tkh@hm.gov.hu